Versenyfutás a vadon élő állatok kereskedelmének megfékezéséért Afrikában

Fordította: Korcsmáros Ákos

Nigériában a vámfelügyelőknek és a természetvédőknek a 20 milliárd dolláros kereskedelem szörnyű következményeivel kell szembesülniük.

Imelda Effiong gondoskodik Biliről, egy gorilláról, a calabari Pandrillus vadonrehabilitációs központban. Bilit a Nigériai Vámhivatal Különleges Vadvédelmi Irodája mentette ki a csempészek fogságából 2025 áprilisában. Fotó: Arlette Bashizi / The New York Times.

Fotókat készítette: Arlette Bashizi. Szöveget írta: Yudhijit Bhattacharjee.

A tobzoskapikkelyektől az elefántagyarakig, az afrikai szürkepapagájoktól a lamantinokig a vadon élő állatok és termékek illegális kereskedelme a világ egyik legjövedelmezőbb bűnözési iparága. Az illegálisan begyűjtött vadon élő állatok globális feketepiacát legalább évi 20 milliárd dollárra becsülik.

Tavaly Nigériába utaztam, hogy tudósítsak a majmok Afrikából történő csempészetéről – egy egyre növekvő problémáról, amelyet az utóbbi években a csimpánzok és gorillák háziállatként való közösségi médiában megjelent videói csak fokoztak. Ott-tartózkodásom alatt hallottam Biliről, egy gorillakölyökről, aki épphogy elkerülte ezt a sorsot. De a csimpánzok, gorillák és bonobók eladása csak kis részét teszi ki az illegális vadon élő állatokkal való kereskedelemnek. Ezek a képek, amelyeket a kongói fotóriporter, Arlette Bashizi készített, jól mutatják a nigériai kereskedelem méreteit, valamint az ellene tett erőfeszítéseket.

Fent a nigériai vámhivatal lagoszi raktárának munkatársai mérik a tobzoskafélékkel teli zsákokat, amelyeket az ügynökség Különleges Vadvédelmi Irodájának tisztviselői foglaltak le. Az egyik legnagyobb ilyen lefoglalás során a tisztviselők 196, pikkelyekkel teli zsákot foglaltak le, amelyek akár 38 000 tobzoska életébe is kerülhettek, amik más nevükön pikkelyes hangyászok. A vadon élő állatokból készült termékek iránti kereslet egyik fő oka a gyógyászati ​​erejükkel kapcsolatos hiedelmek sokasága. Példaképp, az orrszarvú szarv vélt egészségügyi előnyei egy évtizeddel ezelőtt értékesebbé tették azt, mint az aranyat, mely csúcspontján fontonként körülbelül 30 000 dollárt ért. A hagyományos ázsiai orvoslásban a tobzoskafélékről úgy tartják, hogy számos betegség gyógyítására alkalmasak a tályogoktól a rákig bezárólag.

Mintegy 560 kilométerrel keletebbre, Calabarban a nigériai vámtisztviselők az emberkereskedőktől lefoglalt állati részeket helyezik el a kameruni határ közelében. Az ottani átkelőhely egy olyan útvonal része, amelyet az állatkereskedők gyakran használnak illegális vadon élő állatok és a belőlük készült termékek Kamerunból és más afrikai országokból Nigériába történő behozatalára, ahonnan azokat a világ más részeire csempészik ki. Tavaly márciusban a vámtisztek letartóztattak egy személyt, aki Kamerunból érkezett Nigériába papagájfejek, papagájtollak csomagjaival, afrikai szarvascsőrű csimpánzfejekkel és csimpánzrészekkel, beleértve az állatok kezeit, lábait és fejeit is.

Amikor Anuhu S. Mani (fent) 2009-ben a Nigériai Vámhivatalnál kezdett el dolgozni, akkor még a vadon élő állatok és a belőlük készített termékek illegális kereskedelmének megelőzése alacsony prioritást képviselt. 2013-tól kezdődően, amikor Manit a vámhivatal egyik hírszerző egységéhez osztották be, más nyugat-afrikai országok bűnüldöző szerveivel együttműködést kezdeményezett a vadon élő állatok és a belőlük készült termékek Nigériába és Nigériából történő csempészetének felderítésére. Néhány évvel később, mivel Nigéria egyre inkább rossz hírnévre tett szert, mint az ilyen típusú kereskedelem központja, Mani és főnöke azt javaslatára a probléma leküzdése érdekében létrehozták a későbbi Különleges Vadvédelmi Hivatalt, amelynek most Mani áll az élén.

Közép- és Nyugat-Afrika bizonyos területein a bozóthús a helyi lakosság elsődleges állati fehérjeforrása. A bozóthús fogyasztása az elmúlt évtizedekben nőtt, amit nyilvánvalóan a népességnövekedés és a tehetősebb fogyasztók hajtanak felfelé, különösen a városi központokban, ahol a bozóthúst csemegének tekintik. A vadon élő állatok populációi nem képesek olyan ütemben szaporodni, hogy az lépést tartson a rájuk való kereslettel. Fenti képen egy krokodil és egy varánusz látható eladó termékként egy epei piacon, körülbelül 65 kilométerre Lagostól.

A vadon élő állatok illegális kereskedelme nem az egyetlen veszély, amellyel a veszélyeztetett fajok szembesülnek. Az erdei élőhelyek pusztulása egy másik jelentős kihívás. Fent Paulina Udo pálmaolajat készít egy kézműves üzemben Creek Townban, Nigéria Cross River államában. Míg a pálmaolaj-termelés létfontosságú megélhetést biztosít a nyugat- és közép-afrikai lakosok számára, az iparág növekvő ökológiai lábnyoma felgyorsítja az esőerdő irtást, ami számos vadon élő faj fennmaradását veszélyezteti, részben azáltal, hogy megnyitja az orvvadászok előtt a mély erdős területeket.

Calabarban Peter Jenkins (balra), a Pandrillus nevű természetvédelmi szervezet társalapítója, egy lefoglalt afrikai szürkepapagájokat tartalmazó dobozt cipel, amelyeket különösen nagyra értékelnek intelligenciájukért, és Nigériában egzotikus háziállatként kereskednek velük. Az állatkereskedelem csempészési lehetőségként is szolgálhat; mivel néha olyan állatokat rejtenek el a legálisan exportált állatok között, mint kacsák vagy nyulak szállítmányaiban, amelyek kereskedelme illegális. A korrupt vámtisztviselők és rakománykezelők lehetővé teszik nemzetközi határokon átnyúló csempészetet.

A papagájokat a Pandrillus vadvédelmi rehabilitációs központjába vitték, amelynek kifutóiban megmentett madarak, főemlősök és más állatok élnek. Fent látható Brendan, egy 2023-ban illegális kereskedőktől visszaszerzett hím csimpánz abban a kifutóban, amelyet két másik főemlőssel oszt meg, egy másik csimpánzzal Milivel és egy gorillabébivel, Bilivel. Mindhármukat csecsemőként rabolták el a vadonból.

Néhány napig megfigyeltem, ahogy hárman együtt játszanak. Rudakon lógnak, köteleken hintáznak, hemperegnek, pancsolnak egy vödör vízben – különböző személyiségek voltak, és ugyanolyan érdeklődéssel figyeltek engem, mint én őket.

Brendan és Mili, mindketten hímek, vadócok voltak, izgatottan visítottak és huhogtak, valahányszor meglátták közeledni a gondozójukat és nem engedték el, amikor egy játék után el akart menni. Bili ezzel szemben nyugodtabbnak és konfliktuskerülőbbnek tűnt, de tudott lopakodó és huncut is lenni, hogy elérje a célját.

Nem ez lesz az állandó lakhelyük. A terv az, hogy Bilit a következő hónapokban áthelyezik egy nyugati síkvidéki gorillák részére létrehozott menhelyre a Kongói Köztársaságba vagy Gabonba. Brendan és Mili a Pandrillus nigériai csimpánzközpontjába kerülnek majd, Calabartól száz mérföldre északkeletre.

Addig mindhárman elválaszthatatlanok maradnak, különösen éjszaka. Egyik este láthattam őket együtt aludni egy fészekben – két csimpánz és egy gorilla egyetlen szőr- és lábcsomót alkotva.

Ez a projekt a Pulitzer Központ támogatásával valósult meg.

Yudhijit Bhattacharjee több mint egy évtizede tudósít geopolitikáról, globális biztonságról és kémkedésről. Ő a „The Spy WhoCouldn’t Spell” és a „The Dinner Set Gang” című könyvek szerzője. Arlette Bashizi egy a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő fotós, aki közössége mindennapjait dokumentálja, munkája középpontjaként tekint a nőkre és a fiatalokra.