Gombe 65 - 65 évnyi kutatás Gombéban

Fordította: Ijjas Flóra, Kovács Gabriella, Kötél Réka, Szabó Anna

FELFEDEZÉSEK, INNOVÁCIÓK ÉS REMÉNY

1960. július 14-én egy fiatal brit nő életében először érkezett meg a Tanganyika-tó partjára Tanzániába, akkor még nem tudta, hogy hamarosan örökre meg fogja változtatni a világot.

A 26 éves Jane Goodall élete lehetőségét kapta meg, amikor Dr. Louis Leakey paleontológus és antropológus felkérte, hogy figyelje és próbálja jobban megérteni legközelebbi élő rokonainkat: a vadon élő csimpánzokat. Jane úttörő felfedezései később lenyűgöző felismerésekhez vezettek a csimpánzok és az emberek viselkedéséről.

Adományom Gombéért

A gombei csimpánzok veszélyben vannak

A híres gombei csimpánzok, akiknek oly sok tudományos ismeretet köszönhetünk, veszélyben vannak. Kérjük, segíts nekünk Jane Goodall életművét továbbvinni, és megóvni a csimpánzok élőhelyét – és ezáltal a túlélésüket is.

Csimpánzokat menteni

július 14-én fontos évfordulót ünneplünk: pontosan 65 éve érkezett meg Jane Goodall Gombéba, Tanzániába, hogy megkezdje kutatásait a vadon élő csimpánzokról.

Miközben nappal a dzsungelben barangolt, hogy megfigyelje a csimpánzokat, minden este a sátrában gondosan lejegyezte terepi megfigyeléseinek adatait.

A leghosszabb folyamatos terepmunka

Jane Goodall, a Jane Goodall Intézet és kutatópartnereik az elmúlt 65 év során a vadon élő csimpánzok tanulmányozásának leghosszabb kutatási módját dolgozták ki és végzik azóta is. Ezzel 2018-ban Guinness-rekordot is nyertek.

A dr. Jane Goodall, a Jane Goodall Intézet és a kutatópartnerek által végzett Gombei munka nemcsak a csimpánzokkal kapcsolatos ismereteinket bővítette, és tudósok generációira volt inspiráló hatással, hanem egyúttal rámutatott arra is, hogy milyen sürgető feladat legközelebbi rokonaink megóvása a kihalástól. Ez a munka újradefiniálta a „fajvédelem” fogalmát: ma már maga az ember és különösen a helyi közösségek állnak a középpontban, akiket képessé kell tenni arra, hogy aktívan és fenntartható módon védjék a környezetüket.

Jane: a tudományos újító

Gombei felfedezéseivel Jane Goodall igazi úttörőnek számít, világszerte inspirálja a kutatók generációit: áttörte a tudomány rigid kereteit és új utakat nyitott a kutatásban – a tudomány határait meghaladó utakat.

A fiatal brit nő története az egész világot megihlette, hiszen munkássága nem csak a tudományt vitte előre, de a nők STEM[1] , vagyis tudományos-technológiai tudományágakban való részvételét (úgy, mint természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) és egyéb, kapcsolódó területeken (természetvédelem, etológia, környezetvédelem) való érvényesülését is elősegítette. Példaképként és mentori szerepben évtizedeken át dolgozott azon, hogy nők is nagyobb számban vehessenek részt a tudományos eredmények alakításában. 

[1] A STEM a tudományos és műszaki területek angol rövidítése, amely a következőket foglalja magában:

• Science (Tudomány)
• Technology (Technológia)
• Engineering (Mérnöki tudományok)
• Mathematics (Matematika)

Gremlin, Jane Goodall által kutatott „G-család” matriarchája kisbabájával, Grendel-lel. Készült 2020-ban Bill Wallauer által.

Jane Goodall munkássának talán legjelentősebb részét képezi a Gombe Stream Research Center (GSRC, Gombei Kutató Központ) megalapítása és a központban végzett mentori munkája. 

Ez a fontos központ Tanzániából és a világ minden tájáról egyaránt érkező kutatók egész generációinak előrelépését tette lehetővé. Annak ellenére, hogy Gombét Tanzánia egyik legkisebb nemzeti parkjaként tartják számon, figyelemre méltó biológiai sokfélesége és az ott született tudományos elerdmények nagy száma kutatók százait vonzották. Az ő felfedezéseik aztán nagy hatással voltak számos tudományos cikk és új kutatási terület megszületésére.

Ezen kitűnő tudosók egyike Dr. Lilian Pintea. Lelkes kutatókból, egyetemi hallgatókból és partnerszervezetekből álló csapatával együtt azóta is gyűjti, archiválja és digitalizálja a gombei kutatások adatait. Köztük található az ún. „B Record“ is – a csimpánzok napi viselkedésdokumentációja, melyet Dr. Goodall hozott létre és melyet az intézet a mai napig használ. Ez a kivételes adatbázis lehetővé teszi, hogy elemezni lehessen a csimpánzok viselkedési mintáit, illetve hogy mélyebb szinten meg lehessen érteni a hosszú távú fejlődésüket.

Jane úttörő kutatásai és határfeszegető képessége, a gombei adatok, az innovatív, tudományos alapok és a szintén úttörő, a helyiek támogatását kiérdemelt védelmi koncepció, Gombét igazán különleges hellyé teszik, mely még sok éven át figyelemreméltó eredményekkel szolgál majd a fajvédelem számára. – Dr. Lilian Pintea

A legfontosabb megállapításai

1960 óta Gombe kutatóközpont több mint 300 tudományos megállapítást tett közzé, amelyek a csimpánzok közösségi struktúráitól az emberi és a környezeti egészségig terjednek. 59 doktori fokozatot szereztek a Gombéban végzett munkákkal. Több, mint 250 kutató végzett tanulmányokat Gombéban.

Kutatás napjainkban

A kezdetek óta, mikor Jane csupán egy egyszerű távcsövet, jegyzetfüzetet és írógépet használt, sokat fejlődött a tudomány és technológia. Ez lehetővé tette, hogy az intézet, a csimpánzok viselkedését, egészségét, és az ökológiát érintő fontos kérdéseket megválaszolja.

Bár most is sok olyan módszert használnak, amiket Jane és a tanítványaival tökéletesítettek ki - például az egyes csimpánzok nyomon követesé és a viselkedésük rögzítése- de az olyan új technológiák, mint a genetika, a műholdképek, a térinformatika és a mobiltechnológia javították az elérhetést, lehetővé tették a valós-idejű frissítéseket és új ismereteket adtak molekuláris és tájképi szinten egyaránt.

Gombe-ban a csimpánzkutatás központi jellemzője, hogy egyes csimpánzokra összpontosítanak, akiknek életútjukat és a családjaik, közösségeik történetét az idő és a különféle körülmények változásain keresztül követik nyomon. Dr. Jane Goodall említett módszereit Gombe fő kutatóközpontjában, Dr. Deus C. Mjungu irányítása alatt továbbra is alkalmazzák. Ez lehetővé teszi a kutatócsoportnak, hogy egy adott csimpánzról készített napi megfigyeléseket folyamatosan rögzíteni tudják.

Az új technológiáknak, például a genetikai elemzésnek köszönhető, hogy a családok, mint a “G”, “F” és még sok más, generációkon át nyomon követhetőek. Ez mélyebb betekintést ad a társadalmi struktúrákba, az anyai és apai szerepekbe, és az egyének és csoportok sikerébe.

Dr. Lilian az audiomoth csapat képzésen tudatosítja a TANAPA-TAWIRI-GSRC csapatok számára az audiomoth működését és hatását. Fotó: Stephano Lihedule

A csimpánzok egyértelmű, területileg meghatározott társadalmi csoportokban, úgynevezett közösségekben (“communities”) élnek. Gombe-ban ezekből három van: Mitumba, Kasekela és Kalande. A Mitumba-és a Kasekela-közösség hozzászokott már a kutatók jelenlétéhez, emiatt az ő mozgásuk és viselkedésük naponta, részletesen dokumentálva van egy nyilvántartás, úgynevezett “B-Record” részeként.

Ezekkel a hosszútávú megfigyelési adatokkal tudják a tudósok feltérképezni a csoportok visszavonulását és barangolási területeiket. Ezek a térképek megmutatják, hogy a környezeti változások -főleg az erdőirtás és az emberi terjeszkedés- mennyire egyenlőtlen hatással vannak a csimpánzközösségekre.

Míg a Kasekela-közösséget ez kevésbé érintette, mert az ő mozgásterük kizárólag védett területen fekszik, addig a Mitumba-és Kalande-közösségek elterjedése egyre inkább korlátozódik az erősebb Kaleska-közösség és a nemzeti park határai között. Eredetileg, mindegyik csoport parkon kívüli területeken élt. Ezek mára már nagyrészt elpusztult részek az olajpálma-ültetvények, a mezőgazdaság és a települések kiterjedése miatt.

A folyamatos adatelemzés lehetővé tette, hogy célzott természetvédelmi intézkedéseket hajtsanak végre. A Jane Goodall Intézet kezdeményezte, hogy a csimpánzok eredeti élőhelyén belüli területeket újra beerdősítsek és a továbbiakban megvédjék. Ennek eredményeként jött létre az első Nagy-Gombe ökoszisztéma-védelmi akcióterv_ egy olyan mérföldkő, ami már most fontos erdőterületek regenerálódásához vezetett a helyi közösségek segítségével.

Hivatkozások:

• 1) Goodall, J. 1963. Feeding behaviour of wild chimpanzees. A preliminary report. Symposium of the Zoological Society of London, 10, 39-47.
• 2) Goodall, J. 1964. Tool-using and aimed throwing in a community of free-living chimpanzees. Nature, 201, 1264-1266.
• 3) Goodall, J. 1977. Infant killing and cannibalism in free-living chimpanzees. Folia Primatol, 22, 259-282.
• 4) Pusey, A. E. 1979. Intercommunity transfer of chimpanzees in Gombe National Park. In: The Great Apes (Ed. by Hamburg, D. A. & McCown, E. R.), pp. 464-479. Menlo Park, CA: Benjamin/Cummings.
• 5) Goodall, J., Bandora, A., Bergman, E., Busse, C., Matama, H., Mpongo, E., Pierce, A. & Riss, D. 1979. Intercommunity interactions in the chimpanzee population of the Gombe National Park. In: The Great Apes (Ed. by Hamburg, D. A. & McCown, E. R.), pp. 13-53. Menlo Park, CA: Benjamin/Cummings.
• 6) Goodall, J. 1986. The chimpanzees of Gombe: patterns of behavior. Harvard University Press, Cambridge (Massachusetts). 673 pages. ISBN 0-674-11649-6.
• 7) Pusey, A. E., Williams, J. M. & Goodall, J. 1997. The influence of dominance rank on the reproductive success of female chimpanzees. Science, 277, 828-831.
• 8) Constable, J. L., Ashley, M. V., Goodall, J. & Pusey, A. E. 2001. Noninvasive paternity assignment in Gombe chimpanzees. Molecular Ecology, 10, 1279-1300.
• 9) Santiago, M. L., Rodenburg, C. M., Kamenya, S., Bibollet-Ruche, F., Gao, F., Bailes, E., Meleth, S., Soong, S., Kilby, J. M., Moldoveanu, Z., Fahey, B., Muller, M., Ayouba, A., Nerrienet, E., McClure, H. M., Heeney, J. L., Pusey, A. E., Collins, D. A., Boesch, C., Wrangham, R. W., Goodall, J., Sharp, P. M., Shaw, G. M. & Hahn, B. H. 2002. SIVcpz in wild chimpanzees. Science, 295, 465
• 10) Whiten, A., Goodall, J., McGrew, W. C., Toshisada, N., Reynolds, V., Sugiyama, Y., Tutin, C. E. G., Wrangham, R. W. & Boesch, C. 1999. Cultures in chimpanzees. Nature, 399, 682-685.
• 11) Williams, J. M., Oehlert, G., Carlis, J. V. & Pusey, A. E. 2004. Why do male chimpanzees defend a group range? Animal Behaviour, 68, 523-532.
• 12) Lonsdorf, E. V., Eberly, L. E. & Pusey, A. E. 2004. Sex differences in learning in chimpanzees. Nature, 428, 715-716.
• 13) Gilby, I. C. 2006. Meat sharing among the Gombe chimpanzees: Harassment and reciprocal exchange. Animal Behaviour, 71, 953-14) 963.
• 14) Pintea, L. 2007. Applying remote sensing and GIS for chimpanzee habitat change detection, behaviour and conservation, PhD Thesis, University of Minnesota; Pusey, A.E; Pintea, L; Wilson, M. L; Kamenya, S; Goodall, J. 2007. The contribution of long‐term research at Gombe National Park to chimpanzee conservation, Conservation Biology, 21, 3, 623-634, Blackwell Publishing Inc Malden, USA
• 15) Murray, C.M., Mane, S.V.and Pusey, A.E. 2007.  Dominance rank influences female space use in wild chimpanzees (Pan troglodytes schweinfurthii): Towards an ideal despotic distribution. Animal Behaviour, 74:1795-1804
• 16) Keele, B.F., Jones, J.H., Terio, K. A., Estes, J.D., Rudicell, R. S., Wilson, M. L., Li, Y., Learn, G.H., Beasley, M.T.,  Schumacher-Stankey, J., Wroblewski, E., Mosser, A., Raphael, J., Kamenya, S., Londsdorf, E.V., Travis, D.A., Mlengeya, T., Kinsel, M.J., Else, J.G., Silvestri, G., Goodall, J., Sharp, P.M., Shaw, G.M., Pusey, A.E., Hahn, B.H.. 2009. Increased Mortality and AIDS-like Immunopathology in Wild Chimpanzees Infected with SIVcpz. Nature, 460, 515-519.
• 17) Wroblewski, E.E., Murray, C.M., Keele, B.F., Hahn, B.H., Schumacher-Stankey, J.C. &  Pusey, A.E. 2009. Male dominance rank and reproductive success in chimpanzees (Pan troglodytes schweinfurthii).  Animal Behaviour, 77:873-885
• 18) Wilson M.L., C. Boesch, B. Fruth, T. Furuichi, I.C. Gilby, C. Hashimoto, C. Hobaiter, G. Hohman, N. Itoh, K. Koops, J. Lloyd, T. Matsuzawa, J.C. Mitani, D.C. Mjungu, D. Morgan, R. Mundry, M.N. Muller, M. Nakamura, J.D. Pruetz, A.E. Pusey, J. Riedel, C. Sanz, A.M. Schel, N. Simmons, M. Waller, D.P. Watts, F.J. White, R.M. Wittig, K. Zuberbühler & R.W. Wrangham. 2014. Lethal aggression in Pan is better explained by adaptive strategies than human impacts. Nature, 513, 414-417.
• 19) Feldblum, J. T., Wroblewski, E. E., Rudicell, R. S., Hahn, B. H., Paiva, T., Cetinkaya-Rundel, M., Pusey, A. E., & Gilby, I. C. (2014). Sexually Coercive Male Chimpanzees Sire More Offspring. Current Biology, 24(23), 2855–2860. https://doi.org/10.1016/j.cub.2014.10.039
• 20) Walker K.K., Rudicell R.S., Li Y., Hahn B.H., Wroblewski E., & Pusey, A.E. 2017. Chimpanzees breed with genetically dissimilar mates. R. Soc. Open Sci. 4:160422, 2017. PMC5319312 
• 21) L. Pintea, B. Wallauer, K. Harmon, M. Campos, Gabriel Leite, Tomaz Melo, Guilherme Melo,D. A. Collins, D. C. Mjungu. 2024. Bioacoustics Monitoring Reveals New Species and Primate Behavior Insights in Gombe National Park, Tanzania. 
• 22) Kimaro, E. W., Wilson, M. L., Pintea, L., Mjema, P., & Powers, J. S. (2024). Community-managed forests can secure forest regrowth and permanence in human-modified landscapes. Global Ecology and Conservation, 52, e02966-. https://doi.org/10.1016/j.gecco.2024.e02966
• 23) Mouginot, M., Wilson, M. L., Desai, N., & Surbeck, M. (2024). Differences in expression of male aggression between wild bonobos and chimpanzees. Current Biology, 34(8), 1780-1785.e4. https://doi.org/10.1016/j.cub.2024.02.071