Pálmaolaj Stop

Egy napjainkban is zajló, ökológiai katasztrófával fenyegető iparágra szeretnénk felhívni a figyelmedet. Olajpálma ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz. A pálmaolajat többek között bioüzemanyag előállítására használják, de keresett alapanyaga sok élelmiszernek (margarin, fagyi, porleves), mosószernek és kozmetikumnak (rúzs, szappan, sampon) is.

Vásárlási szokásainkat újragondolva jelentősen csökkenthetjük pálmaolaj-fogyasztásunkat.

Mi az a pálmaolaj/pálmazsír/pálmamagolaj?

A pálmaolaj vagy pálmazsír a Nyugat-Afrikából származó olajpálma (Elaeris guineensis) nevű növény húsos gyümölcshéjából sajtolt növényi zsiradék, a pálmamagolaj pedig ugyanezen növény magjából nyerhető ki.

Mire használják?

A pálmaolaj (sodium palmate) felhasználása nagyon sokrétű. Fő felhasználási területei a kozmetikai ipar, élelmiszeripar, a bioüzemanyag-gyártás és a gyógyszeripar. Gyakorlatilag megtalálható a legtöbb szappanban, samponban, tusfürdőben, tisztítószerben, édességben, péktermékben, olajjal készült élelmiszerben és bioüzemanyagban.

Hol termelik, és hol használják fel? (pálmaolaj adatok)

A globális pálmaolaj-termelés 90%-át két ország, Indonézia és Malajzia adja. A legnagyobb olajpálma-ültetvények Borneó és Szumátra szigetén találhatóak. 2013-ban világszinten 58,5 millió tonna pálmaolajat termeltek, ami a globális növényi olajtermelésnek a 35%-a. Ezzel a pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben termesztett növényi olaj a világon.

Miért olyan népszerű a pálmaolaj?

Elsősorban azért, mert olcsó, ami annak köszönhető, hogy egyrészt az olajpálma egy nagyon produktív növény, ami azt jelenti, hogy egységnyi területen több olajat/zsírt produkál, mint az alternatívái (repce, napraforgó, szójaolaj, stb.), másrészt nagyrészt a „harmadik világ” országaiban termesztik, ahol olcsó a munkaerő, és a környezetvédelmi szabályozások gyakran hiányosak. A felhasználását illetően vannak előnyei: szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, nehezebben „ég el”, mint például a napraforgóolaj, tehát tovább használható. Továbbá egyesek szerint egészségesebb, mint a napraforgó és repceolaj.

Mi a probléma a pálmaolajjal?

Szumátra és Borneó szigetén található a Föld egyik utolsó nagy egybefüggő esőerdeje, amelyet elképesztő ütemben irtanak, hogy helyet csináljanak az intenzív olajpálma ültetvényeknek, súlyosan veszélyeztetve ezzel a biodiverzitást és fajok ezreit sodorva a kihalás szélére. Az egyik ismert példa az orángután, ami már csak ezeken a területeken található meg, és élőhelye súlyos veszélyben van. De határozottan nem csak az orángutánról van szó, hanem a borneói törpeelefántról, a szumátrai orrszarvúról, a ködfoltos párducról, és még sok ezer más, hasonlóan értékes fajról, amelyek nagyon hamar örökre el fogna tűnni a Föld színéről, ha az erdőirtások tovább folytatódnak.

További probléma a pálmaolajjal Európa szempontjából, hogy több ezer kilométerről szállítják ide, ami szintén nagy környezetterheléssel jár, szemben azokkal a növényi olajokkal (repce, napraforgó, stb.), amiket nálunk is meg lehet termelni.